Lexikon a politikai gyilkosságokról

(Forrás: Győri Közélet hetilap, interjú Hegedűs Péterrel)

Tizenhárom évvel ezelőtt két győri, történelem szakon végzett fiatalember – Hegedűs Péter és Szabó Zoltán – nagy fába vágta a fejszéjét. Elhatározták, hogy felkutatják a világtörténelem jelentős politikai gyilkosságait, merényleteit és egy olyan lexikont készítenek, amely a világon egyedülálló. Kilencszáz könyv és számtalan egyéb forrás feldolgozása után elkészült a csaknem kétezer szócikket tartalmazó, gazdagon illusztrált mű, amely már csak a megjelenésre vár. Az utolsó magyar áldozat, aki a könyvükbe bekerült, éppen győri vonatkozású.
Apor Vilmos püspököt 1945 nagypéntekén lőtte le egy szovjet tiszt, amikor a hozzá menekült asszonyokat védelmezte a bevonuló vörös hadsereg katonáinak zaklatásaitól. A könyv egyik szerzőjével, Hegedûs Péterrel beszélgettünk.

Egy ilyen hatalmas munka valódi összeszokottságot igényel. Mióta ismerik egymást a szerzőtársával?
Barátságunk nem kevesebb, mint 25 éve kezdődött. A Kazinczy Ferenc gimnázium első osztályos diákjaként kissé ijedten ültem az első padban, mert a fizika tanárom úgy döntött, hogy ott könnyebben szemmel tarthat. Ebben a pillanatban valaki megszólalt a hátam mögött: „Terrorizmus”. Amikor hátra fordultam, egy mosolygós srác egy vonalzót fogott rá. Hát így kezdődött – stílusosan. Ami a barátságon túl összeköt minket, az a történelem szeretete, melyet leginkább Szelőczei Miklós tanár úr táplált belénk, és bár rövid időre szétváltak útjaink, felsőbb tanulmányaink befejezése után közösen kezdtünk könyveket, cikkeket írni, és ez azóta sem változott. Zoli közben megházasodott, nekem azóta sem jutott rá időm…

Honnan jött az ötlet, hogy éppen a politikai gyilkosságokról írjanak? Mi volt a céljuk ezzel a kutatással?
Amikor 1995-ben meggyilkolták Jichak Rabin izraeli miniszterelnököt, másnap néhány pontatlan adat jelent meg a XX. században merénylet áldozatává vált elnökökről. Ekkor figyeltünk fel e számunkra is érdekes kutatási terület kiaknázatlan lehetőségeire. A témával kapcsolatban számos könyv látott napvilágot, de ezek a teljesség igénye nélkül készültek. Szerettünk volna egy egyedülálló lexikont alkotni, ami a hibákat kijavítja, a hiányosságokat pótolja, és teljes alkotásként kerül a téma iránt érdeklődők kezébe. A legelején tudtuk, hogy óriási munkát vállalunk, de azt álmunkban sem hittük volna, hogy több mint tíz esztendőbe telik a befejezése.

Ezt a könyvet adatbázisnak is szántuk, amelyhez tudósok, újságírók és a történelem különlegességei iránt érdeklődők bizalommal nyúlhatnak, és ne kelljen egy-egy téma tanulmányozásához könyvek tucatjait fellapozni. Nem oknyomozásnak szántuk a munkánkat, így a bizonytalan eseteket, történeteket is közöljük.

Hogy lehet ezeket a nyilvánvalóan rengeteg helyről származó adatokat összegyűjteni?
Körülbelül kilencszáz magyar és idegen nyelvű könyvet, forrásmunkát, százötven év napilapjait és magazinokat olvastunk át. A csak a fővárosban megtalálható mikrofilmek kiböngészése jelentette a legnagyobb nehézséget, és igazán boldogok voltunk, amikor a kutatás részével végeztünk. Úgy érzem térben és időben egyaránt átfogó mű született, a világ összes jelentős merénylete bekerült a lexikonba. Egyetlen uralkodó, állam- és kormányfő sem maradhatott ki, akiről írásos emlék maradt fenn. Ezen kívül sok híres politikus, hadvezér, államférfi szerepel benne és a művészvilágot (pl. John Lennon, Gianni Versace) sem hagytuk érintetlenül. Ha egy kevésbé ismert ember megölése egy ország életét drámaian befolyásolta, mondjuk felkelés tört ki miatta, szintén szerepel a könyvben.

A legelső uralkodó, akinek a meggyilkolásáról írásos emlék maradt fenn, egy Rimus nevű akkád király Kr.e. a III. évezredből. Stílusosan egy kőtáblával verték agyon a saját szolgái. Jelen pillanatban a legutolsó személy, aki bekerült a lexikonba Benazir Bhutto volt pakisztáni elnökasszony, akit tavaly karácsonykor robbantottak föl muzulmán szélsőségesek egy nagygyűlésen. Amióta elkezdtük a kutatást, 58 olyan gyilkosságot követtek el világszerte, amely bekerült a könyvünkbe, és még egy érdekes adat: a XX. században éppen 20 uralkodót (1900-ban I. Umberto olasz, és 2001-ben Birendra nepáli király), 55 miniszterelnököt és 60 államfőt gyilkoltak meg.

2003-ban a TV2 Napló c. műsorával bejártuk Európát, és néhány merénylet helyszínén forgatva elmeséltük a gyilkosság körülményeit.

Hogyan kell majd forgatni ezt a lexikont, milyen lesz a felépítése?
Elsődleges célunk volt, hogy a könyv fontos adatokat tartalmazzon a merénylőkről és áldozatokról. 1800, az áldozatokat abc sorrendben felsorolt szócikkben közöljük azok vázlatszerű életrajzát és a gyilkosságok körülményeinek részletes leírását. Ugyanakkor azt is szeretnénk, ha megjelenésében is esztétikai élményt nyújtana a tulajdonosának, ami persze egy merényleteket tartalmazó lexikon esetén kissé morbid megfogalmazásnak tűnhet. Könyvünket gazdagon illusztráltuk statisztikai táblázatokkal, diagramokkal többek között az elkövetés helyszínét, a gyilkosság okait, a fegyverek szerepét vizsgáló céllal.

Engem az áldozatokon kívül érdekelne a merénylők pszichológiája is.
A merényletek kiváltó oka legtöbb esetben a hatalomvágy, a harag, a bosszú és a féltékenység volt. Ez persze meghatározza a merénylők személyét is, akiket jellemző módon vagy felbérelnek (pl. titkosszolgálatok) vagy személyes indíttatásból követik el tettüket. Előbbiek természetesen igyekeznek titokban tartani személyazonosságukat, ezért sokszor nehezebb is a felderítés. Utóbbiak közül, főleg akik meggyőződésből cselekszenek, néha egyenesen dicsekszenek tettükkel (pl. az anarchista merénylők). Ők általában nem is menekülnek, még a megtorlást is vállalják. Vagy ami manapság még jellemzőbb, öngyilkos merénylőként áldozatukkal együtt mennek a halálba. A gyilkosok egyik jellemző csoportja a magas intelligenciával rendelkező, de a társadalom peremére szorult, a közösségekbe beilleszkedni képtelen, általában fiatalemberek. Ők mindenképpen szeretnének a hírműsorok élére kerülni, aminek két „legegyszerűbb” módja, ha ámokfutásba kezdenek, vagy egy híres embert gyilkolnak meg. Andrew Cunanan amerikai playboy miután lelőtt néhány nem közismert személyt, és semmi nem történt, úgy döntött, hogy az ismert divatdiktátorral, Gianni Versace-val végez. A számítása bevált. Nem sokan tudják, hogy az amerikai elnökök ellen legkevesebb 40-45 merényletkísérlet történt, amiből azonban csak négy volt sikeres.

Vajon lehet-e statisztikát készíteni az elkövetés eszközeinek változásáról a történelem során?
Az elkövetés eszközei közül régebben a szúró-, újabban a lőfegyverek valamint a pokolgépek vezetik a listát, de emellett olyan nem mindennapi (vagyis éppen mindennapi) tárgyakat is használtak már, mint a párna, a cipészár, a borotva vagy a jégcsákány. II. Konstans bizánci császárt a szolgái a szappantartójával verték agyon, igaz ez akkoriban márványból készült. A szeretett Sissy királynét egy olasz merénylő egy kiélezett reszelővel szúrta le, mert annyi pénze sem volt, hogy kést vegyen. Egy féltékeny férj, aki a feleségét rajta kapta egy pápával, kalapáccsal ütötte agyon a magáról megfeledkezett egyházfőt. Ahmed Sah Maszúd afgán hadurat a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt két nappal egy kamerába rejtett pokolgéppel robbantották fel álriporterek.

Az önmagukat nem vállaló merénylők tipikus fegyvere a méreg. Sokan azonban nem is sejtik, milyen furfangos módon lehet ezeket adagolni. Kesztyűt, fürdővizet, borotvát, gyertyát, de még az áldozati ostyát is át lehetett itatni méreggel. Georgi Markovot a bolgár titkosszolgálat ölte meg 1978-ban. A londoni Waterloo hídon sétált, amikor egy férfi egy esernyővel combon szúrta. A bőre alá bejuttatott ricin kapszula négy nap múlva szétpukkant, és a halálát okozta. III. Béla királyunk egyes feltevések szerint méreggel átitatott áldozati ostyától halt meg.

Hol és mikor  követik el a legtöbb gyilkosságot?
A merényletek helyszíne is nagyon változatos. A tettesek leginkább arra törekednek, hogy legkönnyebben elérhessék a céljukat. A régmúlt időkben sokszor a templomot vagy a fürdőt választották, ahová még a királyok sem szoktak fegyverrel járni. III. Henrik francia királlyal WC-zés közben végzett egy szerzetes. Így járt egy angol uralkodó is a középkorban. A tettes a vár árnyékszéke alatt bújt meg, s amikor a király dolgát végezte, alulról átdöfte kardjával. Az utóbbi időben gyakoribb lett a nyilvános helyen, valamilyen nagygyűlésen elkövetett merényletek száma, ahol a testőröknek nehezebb dolga van kiszűrni a potenciális gyilkosokat.

Mi a helyzet a rejtélyes esetekkel?
A rejtélyes eseteket igyekszünk szintén feldolgozni. Néha ugyanis nem eldönthető, hogy egy híresség halála mögött gyilkosság, avagy betegség, öngyilkosság vagy baleset áll.

Ki volt az utolsó magyar érintett?
Az utolsó magyar áldozat, aki a könyvünkbe bekerült, éppen győri vonatkozású. Apor Vilmos püspök urat ugyanis 1945 nagypéntekén lőtte le egy szovjet tiszt, amikor a hozzá menekült asszonyokat védelmezte a bevonuló vörös hadsereg katonáinak zaklatásaitól.

Vannak-e nagy túlélők, akik szerencsésen megúszták a támadást?
Van néhány uralkodó és politikus, aki különösen szerencsésnek mondható, ha az ellenük elkövetett merényletkísérletek számát nézzük. Ha megúszták, be sem kerültek a lexikonba, ha azonban az utolsó sikeres volt, akkor a többi kísérlet hátterét is igyekeztünk felderíteni. Az abszolút rekorder egy perui államfő a harmincas évekből, akit a 19. kísérletre sikerült eltenni láb alól egy lóversenypályán. II. Sándor orosz cárnak egy cigányasszony megjövendölte, hogy hat merényletet fog túlélni, de a következő megöli. Amikor az ötödik után a felesége óva intette, az uralkodó megnyugtatta, hogy még nem kell tartania. Aznap egy merénylő valóban megpróbálta felrobbantani, de kisebb sérülésekkel újból megúszta. Eggyel azonban nem számolt: a helyszínen összegyűlt tömegben ott volt egy újabb gyilkos…

Mi volt a legkegyetlenebb gyilkosság?
A legkellemetlenebb halálnem címért sok eset versenyezhet. Miután II. Edward angol királyt börtönbe vetették, mindent megtettek, hogy ott pusztuljon el. Szívós egészsége azonban ellenállt a mostoha körülményeknek, ezért végül két bérgyilkost küldtek a cellájába. A merénylők lefogták, egy lefűrészelt ökörszarvat dugtak a hátsójába, és azon keresztül tüzes vassal égették ki a beleit „külsérelmi nyom” nélkül.

Vajon a női áldozatok (és elkövetők) milyen arányban szerepelnek a lexikonban?
Érdekes, hogy mindösszesen az áldozatok három százaléka nő. Ez a hatalmi pozíció tükrében érthető is, hiszen azt kevés kivételtől (pl. Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Anna Lindh svéd külügyminiszter) eltekintve férfiak birtokolták. Az elkövetők között sem gyakran találjuk a gyengébbiek nemet, akik szinte mindig meggyőződésből vagy bosszúból gyilkolnak. Ám ha elszánják magukat és nem méreggel ölnek, akkor nyíltan vállalják tettüket. Charlotte Corday francia arisztokrata lány a forradalom mártírja kart lenni, amikor a saját fürdőkádjában leszúrta Marat-t, akit a terrorért felelősnek tartott. Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök egy választási gyűlésen vett részt. Az utolsó fénykép róla, amikor egy 14 éves tamil kislányra, Dhanura mosolyog. A következő pillanatban a lány működésbe hozta a testére szíjazott pokolgépet.

Mikor várható a könyv megjelenése?
Régóta folytatunk tárgyalásokat néhány nevesebb kiadóval a megjelenésről, ám olyan formában, ahogy mi szeretnénk, a terjedelem és színes illusztrációk miatt túl drága lenne egy példány önköltsége. Ezért most szeretnénk egy sorozatot készíteni néhány érdekesebb vagy híresebb gyilkosságról album szerű megjelenítésben, és ezt követően már kevésbé színesen is el tudjuk képzelni a lexikon megjelenését. Addig is azonban bárkinek rendelkezésére állunk egy több mint 1000 oldalas adatbázissal.

Események

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése 2017. október 19. - 2017. október 20.
Munkaszüneti nap 2017. október 23.
Elektronikus ZH nap 2017. október 25.
TMDK képzés - Dolgozat formázása 2017. október 25. 17:00 - 18:30