Ki fizesse a diploma árát?

(http://www.gyorinap.hu, 2008. március 06.)

Vasárnap népszavazáson mondhatunk véleményt három kérdésről. Az egészségügy mellett viszonylag kevés szó esett eddig a harmadikról, a „tandíjról”. A Széchenyi Egyetem főtitkárát, Író Bélát és a Hallgatói Önkormányzat elnökét, Kovács Zsoltot arra kértük, segítsenek nekünk megérteni, hogy valójában miről is kell döntenünk.

Havi 10-30 ezer forintról kell döntenünk
A felvételi pontszámok alapján kerülnek be a hallgatók az államilag finanszírozott helyekre, s aki ebből kimarad, az úgynevezett költségtérítéses hallgató lehet. Előbbiek a 3-4 éves alapképzésben évi 105 ezer forintot fizetnek „képzési hozzájárulás” címén (ezt nevezi a népnyelv és a politika tandíjnak), utóbbiak pedig mintegy 300 ezer forintot fizetnek költségtérítés címén. (A mesterképzés két éve alatt ezek az összegek a két kategóriában 150, illetve 360-400 ezer forintra nőnek ugyancsak évente, attól függően, milyen szakra jár valaki, de mi az egyszerűség kedvéért csak az alapképzés példáján megyünk végig.)

Az első megállapításunk tehát az, hogy az alapképzésben havi 10 ezer forinttal, a mesterképzésben havi 15 ezer forinttal többet fizessen-e az államilag finanszírozott hallgató.

Erről beszélünk, amikor a népszavazási kérdést feltesszük magunknak. Gyakorlatilag ennek az eltörlését kezdeményezte a Fidesz, mert az ő logikájuk az, hogy Magyarországon a hallgatóknak legyen teljesen ingyenes a felsőoktatás, azaz minden költséget a közös költségvetésből álljunk. Ezzel szemben áll a kormánypártok véleménye, amelyek úgy gondolják, hogy ne csak a közösből finanszírozzuk az egyetemi, főiskolai tanulmányokat, hanem a fenti összeggel a hallgatók is járuljanak hozzá képzésük költségeihez. Nekünk tehát e két politikai felfogás között kell döntenünk március 9-én.

Teljesítményre ösztönző, szociálisan érzékeny rendszer.
Megnéztük, hogy a hallgatók oldaláról a mostani rendszerben a fenti kiadások hogyan differenciálódnak, illetve milyen egy egyetemi hallgató költségvetésének bevételi oldala. Kovács Zsolt segített a szerteágazó rendszer feltérképezésében.

Előbb a képzési hozzájárulás rendszerének eltéréseit nézzük! Az államilag finanszírozott helyen tanuló hallgatók mindegyike elvileg az évi 105 (10 hónapos tanév alatt tehát havi 10 ezer) forintot fogja fizetni 2008. szeptemberétől, és csak azok, akiket 2007-ben vettek fel. A rendszer ugyanakkor ösztönöz a jó tanulásra, hiszen az államilag finanszírozott helyeken tanuló diákok legjobbjai, azaz a felső 15 %-uk teljes egészében mentesül a fizetés alól. A teljesítménylista alsó 15 %-ába esők viszont elveszítik az állami helyet, és átkerülnek a költségtérítéses státuszba, azaz, az addigi 105 ezer forintos évi díj helyett 300 ezret fizetnek. Ez kétségtelenül erős ösztönző erő lehet.

Ahhoz, hogy nagyjából felmérhessük, mit jelent ez a havi kiadás egy hallgató életében, számba vettük a bevételeket, azaz a különböző ösztöndíjakat is.

Nézzük előbb az államilag finanszírozott hallgatók helyzetét! Az állam ma minden egyes hallgatóra évente 119 ezer forint normatívát fizet az egyetemeknek. Ha valaki a szakján belül átlag feletti teljesítményt, tanulmányi eredményt nyújt, az havi 40 ezer forintig terjedő ösztöndíjat kaphat a Széchenyin. Ha szociális helyzete indokolja, ehhez még 23 ezer forintig terjedő rendszeres havi szociális támogatást is kaphat. Mindez nettóban, tehát ez már magasabb, mint a minimálbér összege. Még rosszabb szociális helyzetben lévők ezen felül félévenként egyszeri rendkívüli szociális támogatásban is részesülhetnek, aminek maximális összege 25-30 ezer forint.

A legkiválóbbak pályázhatnak köztársasági ösztöndíjra is, a Széchenyin ezek száma 40-50 fő között mozog, ők havi plusz 34 ezer forintot kapnak.

Ugyancsak a Széchenyi-egyetem hallgatói pályázhatnak kiemelkedő tudományos, kulturális és sport teljesítményeikkel egyetemi ösztöndíjra, aminek havi összege elérheti a 15-18 ezer forintot.

Legjobb esetben tehát egy tehetséges, ám rossz körülmények között élő hallgató mentesülhet a képzési hozzájárulás fizetése alól, ugyanakkor (a kiemelt ösztöndíjakat nem számítva) akár havi 65 ezer forintot is kaphat nettóban. A köztársasági ösztöndíj, illetve az egyetemi ösztöndíj ezen felül még 50 ezerrel gyarapíthatja havi bevételeit.

Nézzük meg, hogyan alakul annak a hallgatónak a havi „büdzséje”, aki saját költségtérítéses helyen tanul. Itt ösztöndíjban eleve nem részesülhet, s már sokkal kevesebb a kedvezmény is. Félévente egyszer kérvényezheti a költségtérítés összegének 15-50 %-os csökkentését tanulmányi eredménye és szociális helyzete alapján. Erre a célra ma a Széchenyin minimális összeg, félévenként 1,5 millió forint áll rendelkezésre, s leginkább az EU-n kívüli országokból érkezett magyar diákok indulnak jó eséllyel, de fontos szempont a tanulmányi átlag, az egyetemi közéleti tevékenység illetve egy kisebb súllyal a szociális rászorultság is.

Nem beszéltünk a diákhitel intézményéről, ami jó eszköz a tanulmányok részbeni fedezésére, hiszen alacsony kamattal, későbbi visszafizetéssel segít az átmeneti finanszírozásban.

Mi lenne, ha eltörölnénk, s mi, ha megtartanánk?
Nézzük meg, milyen arányokat képvisel ez az összeg az egyes diákok, illetve az egyetem életében, azaz, mi történne attól függően, hogy a népszavazáson úgy döntenénk, hogy maradjon vagy szűnjön meg?

Statisztikai adatok szerint ma vidéken egy hallgató havi költségei – albérletet is számolva - 60-70 ezer forint között vannak, s ehhez képest kell a minimum 10 ezer forintos képzési hozzájárulással számolni. Arányaiban nem meghatározó, de kétségtelen, hogy lehetnek olyanok, akiknél ez már az utolsó csepp a pohárban, és esetleg már nem merik vállalni.

Azon 1600 szerencsésnek, akik tanulmányi eredményük és szociális helyzetük miatt kollégiumi helyet kapnak a Széchenyin, mindössze havi 6600 forintjukba kerül, de még ebből is lehet díjkedvezményt kapni – indokolt esetben.

Mit jelent az egyetemnek a képzési hozzájárulás? Egyáltalán, milyen célra lehet felhasználni? A kérdésre a főtitkár, Író Béla válaszolt. A 2009-től várhatóan mintegy évi 365 millió forint fele az imént ismertetett ösztöndíjalapot gazdagítja, azaz közvetlenül visszakerül a hallgatókhoz. Igaz, nem biztos, hogy ugyanazokhoz, akik befizették. A másik felét pedig az egyetem kizárólag fejlesztési célokra használhatja, ami szintén a hallgatók jobb elhelyezését, felkészülését segíti. A tandíjnak nevezett havi 10500 illetve 15000 ezer forint tehát teljes egészében az illető felsőoktatási intézményben marad.

Író Béla elmondta, hogy egyetemük tavaly mintegy 700 millió forintot fordított fejlesztésre, részben saját, részben pályázati pénzekből, így a képzési hozzájárulásból a jövőben várt 180 millió forintot ennek tükrében lehet és kell értékelni.

Körülbelül ezek azok az információk, amelyek egy konkrét egyetem példáján összerakhatók azok számára, akik megfontoltan akarnak szavazni arról: legyen-e Magyarországon (ismét) térítésmentes a felsőoktatás a hallgatók számára, vagy a közös finanszírozás mellett vállaljanak részt ők maguk is tanulmányaik finanszírozásából.

Események

Nyári ügyeleti rend 2017. július 27. 00:00 - 2017. augusztus 20. 23:00
Munkaszüneti nap 2017. augusztus 20. 00:00 - 23:55
Áramszünet Mosonmagyaróváron 2017. augusztus 22. 08:00 - 12:00
Áramszünet Mosonmagyaróváron 2017. augusztus 22. 14:00 - 18:00
Bejelentkezés a 2017/18. tanév I. félévére 2017. augusztus 23. 06:00 - 2017. szeptember 2. 23:55