Jogtudós, páratlanul gazdag oktatói és kutatói életpályával

Tanulmányutak, kutatások a világ számos országában, rangos egyetemeken. Könyvtárnyi publikáció, és történelmi léptékekkel mérve is komoly eredmények államtitkárként. Kitüntetéssel elismert életpálya. Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judittal azután beszélgettünk, hogy átvehette a Magyar Érdemrend Középkeresztjét.

Győr, 2018. március 23. – SZEhírek

A köztársasági elnök nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja részére. A magyar és az európai jog kutatásában elért eredményeit, több évtizeden át magas színvonalon végzett tudományszervező tevékenységét ismerték el a rangos kitüntetéssel. A Deák Ferenc Kar dékánját a Boston University-n értük el, ahol ebben a félévben vendégkutatói munkát végez. A professzor asszony válaszolt az egyetemi portál kérdéseire.

 

Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit jelenleg az önvezető járművek jogi aspektusainak kutatásával foglalkozik.

A világ számos országában járhatott ösztöndíjasként, kutatóként, oktatóként egyaránt. Rangos egyetemek, intézmények életét ismerhette meg. Milyen tanulságokat, tapasztalatokat, ismereteket hozott haza magával?

A szakmai fejlődésemre nagy hatással voltak a külföldi tanulmányutak.  Az 1980-as évek végén fiatal oktatóként a Strasbourgi Egyetem Összehasonlító Jogi Karán folytattam posztgraduális tanulmányokat, amely ráirányította tudományos érdeklődésemet az akkor még Magyarországon kevésbé ismert és elismert jogterületre, a fogyasztóvédelmi jog és a jogösszehasonlítás fontosságára. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a rendszerváltás megnyitotta az utat a nemzetközi kutatási együttműködésekre és a kutatási kapcsolatok bővítésére, ennek „haszonélvezőjeként” én is jelentős külföldi kutatóösztöndíjban részesültem. 1990-ben két hónapot töltöttem a Paris II Pantheon Egyetem Összehasonlító Intézetében, ahol Denis Tallon professzor irányításával a francia és az európai fogyasztóvédelmi jog intézményi és jogi rendszerét vizsgáltam, 1993-ban pedig Fulbright ösztöndíjjal 10 hónapig a Rutgers Egyetem Jogi karán az amerikai fogyasztóvédelmi jogot kutattam.  Ezek eredményeként született meg 1994-ben kandidátusi disszertációm „A fogyasztóvédelem polgári jogi eszközei” címmel, továbbá 1995-ben a Közgazdasági és Jogi Kiadó gondozásában megjelent a „Fogyasztó jogok – Fogyasztóvédelem” című könyvem, amely a magyar jogi szakirodalom első fogyasztóvédelmi tárgyú monográfiája volt.

A külföldi tanulmányútjaim során szerzett tapasztalatokat, nemzetközi kapcsolatokat az egyetemi oktatásban jól tudtam hasznosítani: kidolgoztam a fogyasztóvédelmi jog egyetemi oktatásának tematikáját és ehhez egyetemi jegyzetet, majd tankönyvet is készítettem.

Jelentős volt még a pályám szempontjából 1996-ban a belga Kormány ösztöndíja, amelynek keretében a Louvain-i Katolikus Egyetem Fogyasztóvédelmi Kutatóközpontjában voltam egy évig vendégkutató. Ez idő alatt részt vettem az Európai Bizottság által támogatott nagyszabású kutatásban, amely segített feltérképezni az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó közép- és kelet- európai országokban a fogyasztóvédelem jogi és intézményi kereteit. A belgiumi tartózkodásom alatt a kutatás mellett tanácsadóként segítettem a magyar Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség nemzetközi kapcsolatainak kialakítását és a kutatóközpont támogatásával megalakítottuk a fogyasztóvédelmi jogászok közép-európai csoportját.

A külföldi tanulmányutak jelentőségét, azt gondolom, hogy nemcsak a konkrét kutatási eredmények jelentik, mert szemléletformálóak ezek a tapasztalatok az ember világképét, befogadóképességét, nyitottságát illetően is.

Jelenleg éppen a Boston University-n vendégkutató. Mivel foglalkozik és milyenek az első élményei?

Alapvetően az önvezető járművek jogi aspektusainak kutatásával foglalkozom, hiszen mint oly sok modern kutatási terület fellegvára az Egyesült Államok, számos kutatócentrum foglalkozik az intelligens rendszerek fejlődése és alkalmazása által felvetett jogi kérdésekkel is.  A Bostoni Egyetem Jogi Karának könyvtára lenyűgöző könyvállománnyal és adatbázisokkal rendelkezik, egyébként az Egyesült Államok Jogi könyvtárainak ranglistáján a nagyon előkelő tizenhetedik helyet foglalja el.  Nem vagyok hűtlen a fogyasztóvédelemhez sem, kihasználom a lehetőséget az új szakirodalom feltérképezésére, különös tekintettel az önvezető autókat is érintő termékfelelősségi jogirodalom és joggyakorlat kutatására.  Boston egyébként nagyon különleges hangulatú, kellemes város, európai mércével mérve is jelentős kulturális és művészeti élettel, fantasztikus múzeumokkal.  A bostoni zenei élet világhírű, amelynek ékköve a Bostoni Szimfonikus Zenekar, de kiváló a bostoni Zeneakadémia zenekara is, a Bostoni Filharmonikus Zenekar. Ez utóbbi zenekar kitűnő koncertjét már sikerült élőben is meghallgatni és áprilisban elmegyünk a Bostoni Szimfonikusok koncertjére is.

A győri egyetem milyen szerepet játszik az életében? Miként látja Győrt és az itt folyó képzést?

A győri egyetem oktatói és kutatói életpályám egy nagyon fontos és minden bizonnyal utolsó állomása, hiszen 2017-ben töltöttem be a 60. évemet.  2012-ben kaptam egyetemi tanári kinevezést a győri egyetem állam-és jogtudományi karának Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékére, 2013 január 1. óta pedig dékánként vezetem a kart, immár a második dékáni ciklusomat töltve.  Elég nehéz volt meghozni azt a döntést, hogy a több mint harminc éves miskolci egyetemi oktatói tevékenységemet, a gyökerek teljes elvágásával Győrbe tegyem át, de teljes meggyőződéssel mondhatom, hogy jó döntést hoztam. Itt megtapasztaltam, hogy „a jövő valóban Győrben épül”.  Az Egyetem és a Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar oktatói és a nem oktató munkatársak nagyon hamar befogadtak maguk közé és elfogadtak kari vezetőként is. Azt gondolom, hogy a 2008 körüli - egyébiránt nemcsak a felsőoktatásban jelentkező - válságos éveket az Egyetem és a Kar is lényegesen megerősödve hagyta maga mögött.  Megújult a képzési struktúra, és jelentős fejlesztések indultak el az Egyetem nemzetköziesítése céljából. Ami a Deák Ferenc Kart illeti, az elmúlt 10 évben képzési palettánkat a graduális és a posztgraduális képzések területén is jelentősen bővítettük. Ma már a zászlóshajót jelentő jogász szak mellett nappali és levelező szakon is képzünk igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási BA alapképzési szakos hallgatókat, illetőleg a felsőoktatási szakképzés keretében jogi asszisztens képzést is folytatunk. Szeptembertől pedig beindul a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási mesterszakunk is. A Kar 2013 óta jelentősen bővítette a szakirányú továbbképzéseket, melyek keretében nemcsak jogászoknak hirdetünk úgynevezett szakjogász képzéseket (pl. nukleáris jogi szakjogász, agrárjogi szakjogász szak) de népszerűek a jogi szakokleveles képzéseink is, így például a jogi szakokleveles mérnök képzésünk, továbbá hasonló posztgraduális képzést kínálunk pénzügyi gazdasági szakembereknek is a jogi szakokleveles gazdasági szakember szakirányú továbbképzési szakunkon.

A győri egyetemhez és karhoz való viszonyomat stílusosan Tamási Áron híres mondatával tudnám kifejezni, aki az Ábel regény-trilógia harmadik részében az „Ábel Amerikában” című regényben mondja, hogy „azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne”.  Azt mondhatom, hogy én otthon érzem magam Győrben, a győri egyetemen és nem utolsó sorban a Deák Ferenc nevét viselő győri jogi karon.

 

Győrben otthonra lelt, munkatársai hamar befogadták és elfogadták, mint a kar vezetőjét is.

 

Kutatómunkája eredményeként több tucat külföldi konferencián adhatott elő, illetve vezethetett szekciókat. Hogyan jegyzik külföldön a magyar jogtudósokat?

Azt hiszem, túlzás nélkül mondhatom, hogy a magyar kutatók teljesítményét külföldön is elismerik és tapasztalatom szerint szívesen fogadják a külföldi egyetemek, kutatóhelyek a magyar tudósokat, doktori hallgatókat. Ez annak ellenére is igaz, hogy a nagy egyetemi rangsorokban kevés egyetemünk szerepel a legjobb 100 egyetem között. Bostonban is tapasztaltuk, hogy sok magyar kutató dolgozik a legjobb amerikai egyetemeken is, és Bostonban például külön magyar tudósklub is működik, ahol áprilisban a tervek szerint előadást tart Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és ahova nagy örömünkre mi is meghívást kaptunk egy előadás tartására.

Több, mint háromszáz publikációja jelent meg, tucatnyi könyv, monográfia, egyetemi jegyzet fűződik a nevéhez. Melyek közülük a legkedvesebbek?

Bár nehéz a választás, de talán a fogyasztóvédelmi jogról írt kétmonográfiámat, a már említett „Fogyasztói jogok- Fogyasztóvédelem”, valamint a 2007-ben a Complex Kiadónál megjelent „Fogyasztóvédelmi jog” könyvemet, illetőleg a hasonló témájú egyetemi jegyzeteimet emelném ki, mert ezek talán inspirálták a későbbi kutatásokat és azokat, akik doktori kutatási témaként a fogyasztóvédelmi jog kutatását választották.

Ugyancsak fontosnak tartom a Jobbágyi Gábor professzorral írt „Hungarian Contract Law” című könyvünket, amely az International Encyclopaedia of Contract Laws című sorozatban a Kluwer Law International kiadónál jelent meg 2003-ban.

Említenem kell még az általam szerkesztett „Európai Unió Alapszerződései” címmel a KJK-Kerszöv Kiadó által 2000-ben, illetőleg 2002-ben kiadott két kötetet is, amelyek azért voltak jelentősek, mert a miskolci doktori hallgatóimmal elsőként fordítottuk le magyar nyelvre az Európai Unió alapszerződéseit, hogy azokat már az uniós csatlakozás előtt a nagyközönség és a szakma is megismerhesse.

Jelenleg milyen területekre fókuszál a kutatótevékenységben a Széchenyi István Egyetemen?

Mostanában leginkább a FIEK kutatás keretében az önvezető járművek jogi aspektusainak kutatásával foglalkozom, ezen belül is az intelligens rendszerek elterjedésének a jogi felelősségre gyakorolt hatása áll az érdeklődésem középpontjában. Ezek a rendszerek ugyanis azt gondolom, hogy alapjaiban fogják érinteni, illetőleg átrajzolni mind a büntetőjogi, mint a hagyományos polgári jogi felelősséget.

Továbbra is érdekelnek a fogyasztóvédelmi jogban bekövetkező változások, illetőleg a devizahiteles válság jogi kérdéseivel is foglalkoztam.  2017-ben a devizahitellel kapcsolatos magyar szabályozásról és a devizahiteles ügyekről jelent meg egy angol nyelvű tanulmányom a Journal of European Consumer and Market Law című európai folyóiratban.

A jövő jogászainak milyen útravalót tart fontosnak elmondani? Hogyan teljesedhet ki az életük?

Dékánként minden beszédemben figyelmeztetem a hallgatókat a nyelvtudás fontosságára, hiszen ma már egyetlen jogászi hivatás sem gyakorolható nemzeti keretekbe bezártan, az egységesedő európai igazságügyi térségben egyre jellemzőbbek az országhatárokat átívelő ügylekötések, jogviták, amelyekben a hatékony munkavégzés természetes követelménye az idegen nyelven való kommunikáció. A jogászi pálya másik fontos követelménye az élethosszig tartó tanulás, aki a jogászi hivatást választja, annak fel kell készülnie a tudás folyamatos karbantartására, a jogrendszer és a joggyakorlat változásainak folyamatos követésére. Ez a kihívás jelenti a jogászi hivatás gyakorlásának a nehézségét, de egyben ez adja a szépségét is.

Helyettes államtitkárként és szakállamtitkárként a politikai életben is szerepet vállalt. Hogyan emlékezik vissza ezekre az időkre, és vállalna-e újra politikai szerepet?

Előzetesen - a mindenkori helyettes államtitkárok szakmai reputációjának védelme érdekében - szükségesnek tartom annak hangsúlyozását, hogy a helyettes államtitkári s a szakállamtitkári posztok a rendszerváltás utáni kormányzati igazgatási rendszerben nem minősíthetők politikai irányító funkciónak, hanem a szakmai irányítás legmagasabb szintjét képviselik a kormányzati hierarchiában.  Jómagam 2002-től 2006-ig az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként, majd 2006-2010 között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkáraként az európai integrációval kapcsolatos feladatok szakmai irányítását láttam el. Az álláspontom szerint is egy nagyon „szerencsétlen” döntés volt, hogy 2006-ban a szakállamtitkári kinevezést a kormány mandátumához kötötték, mert ezzel egyrészt valóban elmosták a kormányzati politikai és szakmai irányítás közötti határokat, másrészt lehetővé tették, hogy az évtizedes szakmai vezetői tapasztalatokkal és szaktudással rendelkező szakmai vezetői szintet „lefejezzék”. Sajnálatos, hogy ennek koncepcióját egy ismert jogtudós dolgozta ki, nem számolva a döntésnek a kormányzati igazgatás színvonalára gyakorolt negatív hatásaival. (Nem véletlen, hogy 2010 után a helyettes államtitkárok visszakapták korábbi jogállásukat, tehát megbízatásuk nem szűnik meg automatikusan a kormányváltással.)

Az Igazságügyi Minisztérium integrációért felelős helyettes államtitkáraként 2002-2006 között a feladatom az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése volt, ami hallatlanul izgalmas, történelmi léptékben mérve is komoly feladat volt és a mai napig is jóérzéssel tekintek vissza az általunk elért eredményekre, a hatalmas uniós joganyag lefordításának irányítására, a csatlakozás feltételeként szabott jogharmonizációs kötelezettség teljesítésére, az Európai Unió intézményeivel való együttműködés intézményi kereteinek megteremtésére. Azt gondolom, hogy minden jogtudós számára nagy kihívás a tudását élesben, a gyakorlati munkában is kipróbálni. Örülök, hogy részese lehettem ezeknek az ország szempontjából jelentős folyamatoknak. Ugyancsak nagy élmény és megtiszteltetés volt Magyarország képviselete az Európai Bíróság előtt. Úgy hozta a sors, hogy az Európai Bíróság előtti első ügyekben én képviselhettem a magyar Kormányt.

2006 és 2010 között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium európai ügyekért felelős szakállamtitkáraként az igazságügyi együttműködés mellett feladataim közé tartoztak a belügyi uniós ügyek is.  Ebben az időszakban a legnagyobb kihívást a Schengeni övezethez való csatlakozásra történő felkészülés jelentette.  Igazán felemelő volt, amikor 2007 decemberében az Európai Unióhoz való csatlakozás mindenki számára kézzelfogható eredményeként, a magyar állampolgárok számára is lehetővé vált a határellenőrzés nélküli utazás.

Ezek olyan momentumok, amelyek miatt úgy gondolom érdemes volt kormányzati munkát vállalni.  Arra a kérdésre, hogy vállalnék-e újra kormányzati szerepet, nehéz egyértelmű igennel vagy nemmel felelni, mert azt mindig a konkrét helyzet konkrét értékelése alapján lehet eldönteni, hogy jelent-e szakmai kihívást a felkérés vagy sem.

Férjével, Dr. Lévay Miklós jogtudóssal, az Alkotmánybíróság tagjával együtt mindketten páratlanul gazdag karriert értek el. Hogyan tudták, tudják segíteni, inspirálni egymást?

Szerencsés találkozás a mienk, mert mindketten élethivatásként köteleztük el magunkat a tudományos munka és az egyetemi oktatás iránt és nem jelentett komolyabb feszültséget az, hogy a hétvégét - más szórakoztatóbb elfoglaltság helyett - az íróasztalnál töltjük.  A családi munkamegosztás mindig ahhoz igazodott, hogy kinek sürgősebb az írnivalója.  Azt gondolom fontos, hogy tudunk egymás sikereinek örülni és kemény lektorai is vagyunk egymás munkáinak, ami legalább annyira inspiráló, mint egy jó kutatói közösség.

A z 1981-es közös pályakezdésünk után egyébként tavaly megjelent az első közös publikációnk. A témaválasztásnál az én érdeklődési területem érvényesült, a fogyasztói jogok alkotmányos és polgári jogi kérdéseivel foglalkoztunk a tanulmányban.

 

A boldog nagymama karjában a tündéri kisunokával, Lukáccsal.

A rengeteg munka mellett hogyan tud feltöltődni, mi jelenti a kikapcsolódást Önnek?

Ma már leginkább a zene jelenti a kikapcsolódást és persze az olvasás. Sajnos mióta a férjem nem teniszezhet, én sem játszom, bár egyetemista korom óta ez volt a legkedvesebb kikapcsolódás számomra. Mivel hasonlóan rosszul játszottunk, így ebben is jó és „kéznél lévő” partnerek voltunk. Utoljára említem, de valójában az elsőszámú kikapcsolódást 2016 óta tündéri kisunokám, Lukács jelenti.

Események

Munkaszüneti nap 2018. augusztus 20.
Bejelentkezés a 2018/19. tanév I. félévére 2018. augusztus 24. 06:00 - 2018. szeptember 1. 23:55
Tantárgyválasztás a 2018/19. tanév I. félévére 2018. augusztus 27. - 2018. szeptember 1.
Szenátusi ülés 2018. augusztus 27. 16:00 - 18:00
Balektábor 2018 2018. augusztus 28. 08:00 - 2018. szeptember 2. 06:00