Győr, az otthonos város

(http://www.gyoriszalon.hu/hetnap/index.php?t=hetnap/muhely2.html)

(Győri Szalon, a Galgóczy Erzsébet Városi Könyvtár interneten megjelenő kulturális folyóirata, 2006. december, Joó József)

„Mindannyiunk kötelessége, hogy legyen győri identitás. Hogy mire lesz ez a hely szerelmetes, azt nem tudom, de remélhetően az utódaink hálásak lesznek a kezdeményezésekért – mondta dr. Szekeres Tamás. A Széchenyi István Egyetem lokálpatrióta és a jó ügyeket mindig támogató rektora december 5-én mondta ezt, a Műhely tematikus számának (Az otthonos város) bemutatóján.

Minden városlakóhoz közelebb állhat egy ilyen rendezvény, szabadon és érdekesen beszéltek az összeállításban közreműködők, szellemi érdeklődést keltve a kulturális folyóirat újabb nagy vállalkozása és a város jövője iránt. Akik Winkler Csaba, az egyetem kommunikációs titkárának kérdéseire az állam- és jogtudományi intézet tanácstermében választ adtak: Villányi László főszerkesztő, Szakál Gyula egyetemi docens, szerkesztő, Kottmayer Tibor egyetemi adjunktus, Révi Zsolt városi főépítész, Tóth Vilmos történész, Tóta Péter Benedek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

A holnapokra nem gondolhatunk ábrándos kívánkozással, s akik megszólaltak a bemutatón, mindannyian tiszteletes szeretettel beszéltek a helyről, a térben elhelyezett és az időben nem mozdulatlan városról, ahol a gazdasági fejlődés nem torpant meg, de a tudati átalakulás lassú. Elhangzott, ez a nyitott város átjáró ház lett, nehéz benne dinasztiákat találni, a harmadik generáció már elhagyja. Nyilván szellemi megtorpanásról van szó, pedig nagyon fontos, hogy értékes, kulturált polgárok lakják. Sok kezdeményezésre van szükség, például arra, hogy megjelenjen a Műhely tematikus száma.

Meggyőzőbben és nyomatékosabban nem s hirdethette volna érveit Révi Zsolt, aki azt hangsúlyozta – nyilván nem először és nem utoljára -, hogy a város identitásának keresése és megtalálása legalább olyan fontos, mint az építészeti kérdések megoldása. Győr városszerkezetileg, gazdaságilag – hozta a példát a főépítész – úgy tűnik, rendben van, miközben naponta találkozik az identitás-kereséssel, a jelzőkkel, hogy milyen legyen Győr – élhető, otthonos, vonzó -, következésképp: a legendáriumból való építkezés nem található meg az eredményekben. Mintha a kultúra és a városfejlesztés két külön ügyként akarna működni. Szükség van paradigma-váltásra, a jövő szempontjából legfontosabb az identitás. Példaképp: a hasznos és szép aluljárónál fontosabb az, hogy a városlakó jól vagy rosszul érzi-e magát a Széchenyi téren. Más: Újváros rehabilitációjával kapcsolatban nem érdemes kerülgetni a kényes kérdéseket.

Hogy Győr várossá összeálljon, ahhoz sok minden szükséges. Elhangzott a komoly emberektől való idézet: „Miben reménykedik, főépítész úr? Ez iparos, bunkó munkásváros.” Végérvényesen belekeveredhetnénk azokba a gondolatokba, amelyek akarva és akaratlanul összeérnek a városfejlesztéssel, de az biztos, a tematikus számnak ezúttal is figyelem jár ki. Nemcsak érdekes összeállítás Az otthonos város, hanem dokumentum is, amire figyelni lehet, beszédtémát adhat, az eligazodásban segíthet, új és friss utakra vezethet.

Villányi László főszerkesztő az egyetem és a kulturális folyóirat üdvözítő együttműködéséről beszélt a számmal kapcsolatban, arról, hogy a Műhely sok szállal köti a várost az ország és a világ szellemi értékeihez. A Vajdaságban igen népszerű a lap. Az ötletadó Tóta Péter Benedek. A folyóirat tevékenységére jellemzőek a tematikus számok - Szürrealizmus, Monarchia, Weöres Sándor, Kormos István, Galgóczi Erzsébet, Pszichoanalízis, Életművészet, Pillantás a tengerre, Tengerről tengerre, Adria, Győr, Foci, Folyó, A gyermek, Márai Sándor –, a két utóbbi sokáig vezette az Írók Boltja sikerlistáját. Az összeállítás munkacíme A szerelmetes város volt, a munka másfél évig tartott.

A város – épületeivel, lakóival, életformájával – régóta izgatja a történészeket. Szinte minden nemzedék felfedezett valami újat ebben a településformában. A történettudomány azonban bő másfél évtizede új módon fordult a város felé. Új historikus érzékenység alakult ki, amit címkézhetünk mikrotörténetnek, történeti antropológiának vagy akár narratív történetírásnak – összegezte Szakál Gyula történész-politológus, aki szerint Győr korábbi korszakaiban az ember tudatosan megkomponálta a várost, mentálisan felépítette. Volt sikeres kereskedőváros, aztán a kereskedelmi elit létrehozta a modern ipari várost, az ipari kultúrával rendelkező települést. A folyamat 1945 után megszakadt, a rendszerváltást követő esztendőkben ismét folyamatok kezdődtek. Tóth Vilmos a szűkebb helyről (Gyárváros) írt, ahol él, Kottmayer Tibor egy beszélgetés hátterét ismertette (résztvevői: Winkler Gábor és Révi Zsolt), Tóta Péter Benedek a botor ötletről szólt, a szerkesztők és a szerzők rátermettségéről, ügy iránti szeretetéről, a város többértékűségének megközelítéséről.

A rendezvény az érdeklődést olyan irányba fordította, ahol a kérdések a jövőt is érintették. Újfent bebizonyosodott, hogy a kulturális folyóirat azoké, akik építik és őrzik belső szabadságukat. Vagyis a Műhely nem akar mást, nem akar többet, mint segítséget nyújtani azok belső világának teljesebbé formálásához, akik kíváncsiak önmagukra, kíváncsiak a világra, s a szellemi életet nélkülözhetetlennek gondolják mindennapjaikban.

Események

Munkaszüneti nap 2017. október 23.
Elektronikus ZH nap 2017. október 25.
TMDK képzés - Dolgozat formázása 2017. október 25. 17:00 - 18:30
Levelezős konzultációs hétvége 2017. október 27. - 2017. október 28.