A nagyvállalati beágyazódást elemzi a Tér – Gazdaság – Ember folyóirat tematikus száma

Az Audi térségi beágyazódásnak szenteli tematikus számát a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának tudományos folyóirata, a Tér – Gazdaság – Ember. 320 oldalon 14 tanulmány veszi górcső alá a nagyvállalat, a beszállítók és Győr kapcsolódásának negyedszázadát. A kiadvány a „Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ a Széchenyi István Egyetemen” projekthez kapcsolódóan az egyetem és a Gróf Bethlen István Kutatóközpont támogatásával jelent meg.

Győr, 2018. július 5. – SZEhírek, Nyerges Csaba

Dr. Reisinger Adrienn egyetemi docens, a folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a kötet szerzői széles körben ragadták meg a nagyvállalat huszonöt évét a makrogazdasági szerepétől a beágyazottságán át a regionális kulturális szerepvállalásáig, a társadalmi felelősségvállalásban betöltött szerteágazó tevékenységéig.

A szerzők: Fekete Dávid, Rechnitzer János, Dusek Tamás, Poreisz Veronika, Koltai Judit, Novoszáth Péter, Konczosné Szombathelyi Márta, Reisinger Adrienn, Józsa Viktória, Feketéné Czakó Katalin, Balassa Bernadett, Vinkóczi Tamás, Szemerédi Eszter rövid idő alatt jelentős munkát végeztek.

 

A folyóirat főszerkesztője, Dr. Reisinger Adrienn mutatja a tematikus számot.

A Tér –  Gazdaság – Ember tematikus számát műhelykonferencián mutatták be a Széchenyi István Egyetemen. Dr. Fekete Dávid projektvezető összegezte az eddigi kutatási eredményeket.  „Az Audi története bizonyítja Győrben, hogy olyan egyedülálló beágyazódási folyamatnak lehetünk a tanúi, amely modellértékű tanulságokkal bír, éppen ezért érdemes ezt a folyamatot alapkutatás szintjén is vizsgálni” – mondta az egyetemi adjunktus. Kiemelte, hogy a kutatás során az Audi nemzetgazdaságra gyakorolt hatásain túl vizsgálják azt is, hogyan hatott a győri gazdaságra, a helyi háztartásokra és az üzleti életre. Mivel a térség versenyképessége szempontjából fontos kérdés a hazai beszállítók fejlesztése, ezért a győri térség öt KKV-jának kapcsolódási pontjait is feltárják esettanulmányszerű vizsgálataikban. A kutatás 2017-ben kezdődött, és jelenleg is tart. 

Dr. Fekete Dávid összegzéséből kiderült, hogy az Audi győri telephelyén az elmúlt 25 évben mintegy 33 millió motor, 1,1 millió gépjármű készült el, és jelenleg több mint 12 ezer foglalkoztatott dolgozik a gyárban. Az Audi továbbra is rendületlenül fejleszti győri telephelyét, idén kezdődik az elektromotorok és a Q3 modell sorozatgyártása, jövőre pedig a Q4-é. Közben egyre több helyen épül be a robotizáció a termelési folyamatokba.

 

Dr. Fekete Dávid, a projekt vezetője összegezte a kutatás eddigi eredményeit.

Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár az Audi termelésének főbb szakaszairól, és azok hatásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolája keretén belül nagyon tudatos kutatási program zajlik a járműműiparról és annak téralakító hatásairól. Megállapította, hogy Győr életében az Audi a minőség szimbólumaként jelent meg, és ez beépült a városimázsba, az emberek gondolkodásába is.

A nagyvállalat győri jelenlétének mérföldköveit sorra véve megemlítette, hogy a gyár helyi adó mentességének megszűnése új városfejlesztő forrásokat generált. Gyakorlatilag új fejlesztési reneszánsz kezdődhetett Győrben. A városimázsban is egyértelművé vált az Audi jelenléte, erre példa „A jövő Győrben épül” szlogen nagyon erős imázsfaktora. Kialakult közben a Triple Helix modell a város, az ipar és az egyetem együttműködésével, közös fejlesztési stratégia kidolgozásával. Az Audi jelenléte jelentős bérfelhajtó hatást is hozott a régióba, nagy nyomást helyezve a helyi vállalkozásokra.

Rechnitzer professzor az Audi iskola létrehozását tartja a beépülés egyik szimbólumának. Az Audi által elkezdett önálló képzési rendszer kialakítása fontos szellemi forrást jelent a városban. Ugyanígy a globális vállalat győri jelenléte a közlekedésben, a lakásépítésben, az üzleti turizmusban, az infrastruktúra összességében is jelentős fejlesztést generál. Hatással van ezen túl a betelepülők gyarapodó tömegére is.  Dr. Rechnitzer János szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a világ második legnagyobb motorgyára működik Győrben, és ez milyen óriási hatással van a városra, amelynek társadalma megváltozott, átalakult, jelentően átrendeződött közben. 

 

Rechnitzer János professzor az Audi termelési rendszerének főbb szakaszairól, és azok hatásairól beszélt.

Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta tanulmányának témája az Audi Hungaria szervezeti kultúrája és a győri regionális kultúra egymásra gyakorolt hatásainak feltárása az AH elmúlt huszonöt éves győri jelenléte során. A járműipari cég anyavállalatánál dolgozó emberek, mint a kultúra szállítói, magukkal hozták Győrbe az eredeti német vállalati kultúrát. Ugyanakkor az itt dolgozók nagy része magyar kultúrában nőtt fel. A magyar kultúrára – a német kultúrához viszonyítva – a nagyobb hatalmi távolság, az erőteljesebb individualizmus, a nagyobb fokú maszkulinitás és bizonytalanságkerülés, ugyanakkor a rövidebb távú orientáció és a tagjai iránti nagyobb szigor jellemző.

A vállalat és a regionális kultúra közötti másság hajtóereje is lehet a változásoknak, mert mindkét oldalon cselekvéseket indít el, egymás befolyásolásának szándékával. Ezek a cselekvések mind szinergiát, mind konfliktust kiválthatnak. A sikeres régiók azok, amelyek úgy tudják kezelni a feszültséget, hogy a hatékony kölcsönhatás elinduljon és fennmaradjon. Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta tanulmányában megállapítja, hogy ez a hatékony kölcsönhatás jellemző a győri régió és az Audi Hungaria együttműködésére.

A konferencia további részében pénzügyi elemzések hangzottak el, illetve összehasonlították például az Audi helyi beágyazódási folyamatát más, hazánkban működő német tulajdonú járműipari vállalatokkal. Bemutatták győri járműipari vállalkozások működési és gazdasági sajátosságait, továbbá CSR tevékenységeit.

Megállapították, hogy az Audi helyi beágyazódása jó példa a nemzetközi nagyvállalat és a települési környezet közötti egyre erőteljesebb és több területre kiterjedő együttműködésére, a kölcsönös szinergiák kihasználására. A rendszer öntanuló lehet, hiszen a jó gyakorlatot átvehetik egymástól a vállalatok.

 

Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta szerint hatékony kölcsönhatás jellemzi a győri régió és az Audi együttműködését.

Események

Munkaszüneti nap 2018. augusztus 20.
Bejelentkezés a 2018/19. tanév I. félévére 2018. augusztus 24. 06:00 - 2018. szeptember 1. 23:55
Tantárgyválasztás a 2018/19. tanév I. félévére 2018. augusztus 27. - 2018. szeptember 1.
Szenátusi ülés 2018. augusztus 27. 16:00 - 18:00
Balektábor 2018 2018. augusztus 28. 08:00 - 2018. szeptember 2. 06:00