A munka világában nem szabad indulatból dönteni

Mindannyian kapcsolatba kerülünk a munkajoggal, mégis borzasztóan alacsony a társadalom felkészültsége, nemcsak a munkavállalóké, hanem a munkáltatóké is. Dr. Ferencz Jácintot, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék vezetőjét arról is kérdeztük, hogyan járjunk el, ha állást ajánlanak, vagy ha éppen felmondanak nekünk.

Győr, 2018. május 14. – SZEhírek, Nyerges Csaba


Dr. Ferencz Jácint irodájában kedvenc műalkotása, Hieronymus Bosch a Paradicsomot, a földi gyönyöröket és a Pokol kínjait ábrázoló, 1500 körül befejezett triptichonja, a Gyönyörök kertje előtt.

„Rendkívül fontos fenne, hogy a fiatalokat tudatos állampolgárrá neveljük. Amibe beletartozik a pénzügyi tudatosság ugyanúgy, mint a tudatos munkavállalás. Tisztában kellene lenniük azzal is, mi a tétje annak, hogy elmegyünk-e, vagy sem egy parlamenti választásra, vagy kiállunk-e vagy nem egy népszavazás mellett. A munkajogot illetően sokan azt gondolják, hogy egyik pillanatról a másikra tudnak majd munkahelyet váltani, közben még azzal sincsenek tisztában, hogy mit írtak alá a munkaszerződésükben, vagy a tetteiknek milyen kártérítési következményei lehetnek. A munkáltatók ugyanígy a másik oldalon gyakran az internetről letöltött sablon munkaszerződéssel dolgoznak. Ami mindenre jó, csak arra nem, hogy rögzítsék, miben is állapodtak meg a felek. Ellenőrzés esetén lehet ugyan lobogtatni, de nem jelent biztonságot egyik oldalnak sem” – ad rövid társadalmi helyzetjelentést Dr. Ferencz Jácint, a győri egyetem Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszékének vezetője.

Munkatársaival a gazdaság szakjogi területeit fogják össze a jogi karon belül. Hagyományosan a legnagyobb szeletet a kereskedelmi jog (üzleti-, társasági- és szövetkezeti jog) adta a tanszékükön, de már felzárkózott mellé a munkajog is, az agrárjog pedig az egyetembe integrálódott óvári gazdászképzésnek köszönhetően kapott még nagyobb hangsúlyt. A tanszék oktatói az egyetem többi karán is tanítanak gazdasági jogi ismereteket, a munkajog területén különös hangsúlyt fektetnek a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a kártérítési felelősségre. A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszakon kifejezetten a verseny- és a közszféra számára képeznek igazgatási ismeretekkel alaposan felvértezett, a munkajog területén eligazodó szakembereket. Mostantól már mesterszakon is.

„Tanszéki oktatóink szinte kivétel nélkül a gyakorlatban is dolgoznak. Az óraadó bírók, akik szemináriumot tartanak nálunk, új szemléletet hoznak be az oktatásba. Jónéhány kollégánk ügyvédként is dolgozik. Az oktatásban nagyon nagy hasznát vesszük annak, hogy az egyetem mellett gyakorlati jogászi tevékenységet is végeznek a kollégák. Viszont is igaz ugyanez, a gyakorlati életben nagyon sokat számít, ha valaki az egyetemen is oktat, és a naprakész ismeretanyag rendszerezetten van meg a fejében” – mondja Ferencz Jácint.

Nemcsak az oktatási, a kutatási tevékenység is határozottan gyakorlatorientált a tanszéken. Agrárjogban környezetjogi, agrár-környezetvédelmi irányában folytatnak kutatásokat, a társasági jogi, illetve kereskedelmi jogi területen hagyományosan nagyon erős a fuvarjogi, logisztikai irányú kutatás a tanszéken, emellett biztosítási joggal, közbeszerzéssel foglalkoznak magas szinten a kollégáik. A munkajogban szociális jogi, a kártérítési felelősséggel, az atipikus munkaviszonyokkal, a munkajog gazdasági összefüggéseit érintő kérdésekkel foglalkoznak. Kutatják a digitalizáció hatását a munkajogra, ami ilyen szempontból a munka világával együtt igazi forradalom előtt áll.

 

A XV. Országos Munkajogi Perbeszédversenyen idén áprilisban is a Széchenyi István Egyetem csapata, Maródi Barbara, Nagy Bonifác és Radics Katalin Adél nyerte az összetett versenyt. Felkészítő tanáraik dr. Ferencz Jácint és dr. Trenyisán Máté voltak. Katalin a verseny legjobb bírójánakBonifác a legjobb alperesnek járó díjat is elhozta, Barbara pedig felperesként a Debreceni Ügyvédi Kamara különdíját nyerte el.

A tanszék készíti fel a munkajogi, agrárjogi és szövetkezeti jogi perbeszédversenyekre a hallgatókat. Ezt segíti egy speciális kurzusuk is. A munkajogi retorika című tantárgy foglalkozásain konkrét, sokszor megtörtént eseteket dolgoznak fel a hallgatók, amelyek elegendő muníciót adnak alperesnek és felperesnek, a munkavállalói és munkáltatói oldalnak egyaránt. Az alperes, a felperes és a bíró szerepébe egyaránt bújnak hallgatók, és a retorikai gyakorlatokon szimulálják a peres eljárásokat. Arra törekszenek, hogy mindenki szerepeljen minden pozícióban a félév végére. Az oktatók nemcsak a jogi megoldásra kíváncsiak, hanem arra is, hogy a polgári perjogi szabályok alapján a hallgatók hogyan tudják ezeket megoldani. Kereseti kérelmet kell benyújtani, meghatározni a jogalapot, az összegszerűséget, alá kell tudni támasztani mindezt a törvénnyel, a törvény indokolásával, a bírósági gyakorlattal. A felkészítés rendre olyan jól sikerül, hogy az elmúlt négy évben háromszor lett a Széchenyi István Egyetem jogi karának csapata országos összetett első. Ez fantasztikus eredmény, különösen annak tükrében, hogy a győri az egyik legkisebb hallgatói létszámú jogi kar az országban.

Munkajogi helyzetértékeléssel kezdtük, fejezzük is be azzal. Dr. Ferencz Jácint egyetemi docens tanácsait érdemes megfogadni minden munkavállalónak. Nagyon fontos például, hogy előre kell gondolkodni. Ne csak akkor kopogjon be valaki az ügyvédi irodába, miután felmondott, hanem előtte is. A munkajogászok nem akarnak senki helyett döntéseket hozni, de miután megnézték a papírjait, átbeszélték a munkahelyi dolgait, tájékoztatást adnak arról, hogy döntéseinek milyen következményei lehetnek. Az tud jól, megalapozottan dönteni, aki ismeri a lehetséges következményeket. A munka világában soha nem szabad indulatból dönteni.

Ha elkezdünk valahol dolgozni, de a cég csak későbbre ígéri munkaszerződést, és a megállapodott összeget is csak később akarja írásba foglalni, legyünk óvatosak. Általában hiába várunk az ígéretek teljesülésére. Tisztességes munkaadó nem játszik ezzel. Mondhatja a munkavállaló, hogy kiszolgáltatott, de sokszor ő is cinkossá válik. Azt hiszi, ha megspórolja a járulékot, majd többet fog hazavinni, pedig dehogy. Több évnyi összekacsintás után, amikor elválnak egymástól, nem fog a várt mértékben hozzájutni járandóságához.

„Tanácsot kérni sosem szégyen. Ráadásul olcsóbb is, mint egy rossz munkaszerződés következményei. Ha csak a minimálbért vesszük alapul, néhány évre többmilliós szerződést írunk alá. Egy százezer forintos tévé vásárlása esetén hetekig vívódunk, körbejárjuk az összes üzletet, összehasonlítjuk az árakat, akciókat keresünk, még a kutyánk véleményét is kikérnénk, ha tudna beszélni. Munkaszerződést pedig hogyan kötünk? Hol írjam alá! El sem olvassuk. Ne legyünk ennyire nagyvonalúak önmagunk ellenében. Egy többmilliós munkaszerződés van annyira fontos, hogy szakember tanácsát kérjük előtte” – javasolja Dr. Ferencz Jácint, a felmondással kapcsolatban pedig azt hangsúlyozza, hogy egy jognyilatkozat nem akkor hatályosul, ha azt átveszik, hanem amikor átadják. Hiába szalad ki a munkavállaló a teremből, vagy tépi szét a felmondási papírt, nem ér el vele semmit. Még azt sem fogja tudni, mi volt az indoklásban, amely alapján mérlegelhetné, hogy érdemes-e bírósághoz fordulnia, vagy sem. Vagyis sose döntsünk indulatból, gondolkodjunk előre, ez a legfontosabb.

 

Események

Szenátusi ülés 2018. május 28. 14:00 - 16:00
Nyugdíjas Egyetem Diplomaátadó 2018. június 7. 10:00 - 12:00
Nyári záróvizsga időszak vége a jogász szakon 2018. június 15. 00:00 - 01:00