A győri jogászképzés meghonosítója rektorként folytatja

(Kisalföld, Győr-Moson-Sopron megyei napilap, 2010. augusztus 14.)
Winkler Csaba

Mezey Barna a Széchenyi István Egyetem jogtörténeti tanszékének professzoraként 1995-től oktatta a győri jogászjelölteket. 2010. augusztus elsejétől rektorként áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem élén. A jeles, Győrhöz sok szálon kötődő természettudós, Jedlik Ányos 1863-ban, a városban született közgazdász, Kautz Gyula 1873–74-ben volt a Pesti Tudományegyetem rektora. 2010. augusztus elsejétől a következő négy évben ismét erős győri kötődésű rektor áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem élén.
– Erős győri kötődésű jogtörténész új szerepben – így mutatja be a Széchenyi Alumni Magazin legfrissebb száma önt. Miben áll az ön győri kötődése?
– 1995-ben, a Győri Jogakadémia tevékenységének megszűnése után 103 évvel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kihelyezett tagozataként, a jogi kar támogatásával és közreműködésével indult újra a győri jogászképzés. A magam részéről rátaláltam egy olyan helyre, ahol élményszámba ment a munka. Nagy és vonzó feladat volt tevékeny résztvevőként jelen lenni egy kar alapításánál. Mivel hiányoztak a tradicionális keretek, lehetett másképpen csinálni, kísérletezni. Új keretben és helyen, egy barátságos városban, támogató környezetben oktathattam. Egyébként az ELTE jogi karának se azelőtt, se azt követően nem volt ilyen szoros képzési együttműködése egyetlen más felsőoktatási intézménnyel sem. Korábban nem volt szokásos egy egyetem és egy főiskola együttműködése, ezt a kor és a szituáció adta.
– Miért volt fontos önnek Győr, a jogászképzés indítása?
– Megvallom, nem elsősorban nekem volt az. Egy jeles egyetemi professzorokból álló körnek különféle okokból fontos volt a városban a legtradicionálisabb társadalomtudományi képzés újbóli megindítása. Nekem Győr a kezdetkor csak egy magyar város volt a sok közül. De a munka során olyan önmegvalósító, újat teremtő rendszer alakult ki, ami már néhány hónap alatt erős kötődést érlelt meg.
– Hogyan értékeli a másfél évtizedet?
– Azt hiszem, ez leginkább a siker szóval minősíthető. Magas színvonalon működő, saját oktatói tudományos bázis jött létre Győrött, amely hosszú távon ellátja majd a térséget jogi doktorokkal. 2002-től már a Széchenyi István Egyetem a képzés gazdája, de az együttműködés a két kar között ma is szoros és folyamatos. A közös munka kezdetén megállapodtunk abban, hogy amíg a „helyi erők" nem veszik át az oktatást, az ELTE oktatói vállalják a képzéssel járó terheket.
– Ön a város és a Széchenyi István Egyetem viszonyát rendszeresen „az egyetem városa, a város egyeteme" párhuzammal értékeli. Győr eszerint minta?
– Mindig irigykedve néztem ezt, szerettem volna, szeretnék ilyet látni Budapesten is. Itt Győrben az egyetem, s persze a jogi kar rendezvényei eseményeknek számítanak, azokon a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a cégek vezetői, a helyi társadalom prominensei rendszeresen részt vesznek. Az egyetem számíthat a város támogatására, s a kapcsolatok alakításában, szervezésében ma is meghatározó az Universitas – Győr Alapítvány szerepe.
– Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és annak jogi kara 1999-ben egy törvénymódosítás pártfogásával, a Jogi Intézet és a Széchenyi István Főiskola integrációjának szorgalmazásával is támogatta a győri egyetem megvalósulását. Csak integráció esetén mehetett tovább ugyanis a győri egyetem megvalósítási programja.
– Az ELTE és annak jogi kara számára is fontos kérdés volt a győri főiskola előrelépése, az egyetem megvalósulása. A jogi fakultásnak ez az aktus a feladat sikeres teljesítését jelentette.
– Rektorként folytatódik győri oktatói munkája?
– Az ELTE rektoraként nem oktathatok más felsőoktatási intézményben, ez összeférhetetlen a funkcióval, de a továbbiakban sem szeretném a győri egyetemmel a kapcsolatot megszakítani. Talán a doktori iskolában tartok majd előadásokat.
– A győri joghallgatók két alkalommal, titkos szavazással, az év oktatójának választották. Ez rektorként milyen visszatekintést ad önnek?
– Amíg a magyar felsőoktatásban a kutatói tudományos munka értékelésének bonyolult rendszerét munkálták ki, az oktatói tevékenység folyamatos és korrekt mérésének rendszere egyelőre hiányzik. Pedig az oktató számára alapvető jelentőségű a visszajelzés. Miután a hallgatók ebben a kérdésben talán a legilletékesebbek, súlya is nagy a véleményüknek, büszkén mutogatom most is ezeket az elismeréseket jelképező serlegeket.
– Négy év múlva ön szerint hogyan minősítik majd rektori munkáját? Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a fontolva haladó Széchenyi vagy a forradalmi Kossuth lesz az értékítélet?
– Azt kívánom, emlékezzenek úgy vissza, mint Deák Ferencre. Megfontolt, racionális, kidolgozott stratégiájában taktikus politikus-jogász volt. Mindig pontosan tudta, meddig tágíthatók a határok és hol parancsol álljt az ésszerűség. Úgy gondolom, Széchenyi nem használta ki a rendelkezésére álló mozgásteret, míg Kossuth rendszeresen túlfutott a kereteken.

Események

Nyári ügyeleti rend 2017. július 27. 00:00 - 2017. augusztus 20. 23:00
Munkaszüneti nap 2017. augusztus 20. 00:00 - 23:55
Áramszünet Mosonmagyaróváron 2017. augusztus 22. 08:00 - 12:00
Áramszünet Mosonmagyaróváron 2017. augusztus 22. 14:00 - 18:00
Bejelentkezés a 2017/18. tanév I. félévére 2017. augusztus 23. 06:00 - 2017. szeptember 2. 23:55