"Itt valami újat lehet alkotni" - építészképzés Győrben

(www.epiteszforum.hu, Garai Péter)

A Black box földszinti előadótermét megtöltő népes hallgatóságot és a beszélgetés résztvevőit Pásztor Erika Katalina, az este moderátora köszöntötte. Makovényi Ferenc, az eseménysorozat kurátora bevezetőjében az iskolák küldetésnyilatkozatának, az egyedi jelleg meghatározásának fontosságát hangsúlyozta, amellyel az intézmények el tudják helyezni önmagukat Európa építészeti világában, amelyet 400 építészképző iskola, 140.000 hallgató és mintegy 450.000 építész alkot.
Bodrossy Attila felidézte a képzés kezdeteit: 1992-ben a főiskola akkori főigazgatója, Szekeres Tamás - az egyetem jelenlegi rektora - felkérte a Dimenzió tervezőirodát, hogy külső építész tanszékként működjön közre az oktatásban. Eleinte csak a hallgatók felkészítéséről volt szó, majd a képzés komolyabbá válásával párhuzamosan egyre nagyobb részt vállaltak ebből a munkából az itt dolgozó építészek (Bodrossy Attila, Czigány Tamás, Fodróczy József, Józsa Mária, Varga István). 2002-ben - az intézmény egyetemi akkreditációjával párhuzamosan - egyetemi szintűvé vált az  építészképzés is, a Műegyetem után másodikként az országban. Kezdő oktatókként a kiscsoportos, elmélyült műtermi képzésben (1 oktatóra legfeljebb 5 hallgató jut!), illetve több tárgynál a team-oktatás bevezetésében látták a versenyképesség fő lehetőségét, amely azóta is meghatározó maradt. Szigorú feltétel volt, hogy a BME tanulmányi rendjét és terminológiáját kellett átvenniük, így ezek a keretek alapvetően meghatározták a tantárgy-struktúrát. Előnyt jelentett, hogy Győrben a tervezési stúdiumok egyetlen tanszékhez tartoznak, amely biztosította szervesebb egymásra épülésüket és a köztük lévő jobb kapcsolatrendszer kialakítását. A 24 órán át nyitva tartó Műteremház 2008-as megnyitásával beteljesült a régóta várt álom: az évfolyamoknak lehetőségük nyílik együtt dolgozni, egymástól tanulni, amely óriási többletet jelent a hagyományos oktatási formával szemben.
Czigány Tamás - a képzési program másik kidolgozója - a jelenlegi helyzetet ismertetve kiemelte, hogy a cél kezdettől fogva egy, a Műegyetemnél frissebb, szabadabb rendszer kialakítása volt, amelynek programjához újdonságként számos tárgyat csatoltak (dizájn, az építészet nyelve, építészeti irányzatok, belsőépítészet). Az egyik első újítás a Térkompozíció volt, amely a képzőművész és építész oktatópárosok munkája nyomán játékos formában, de komoly követelményeket támasztva vezeti be a hallgatókat a téralkotás, modellezés világába. A tárgy sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a BME is elkérte és beépítette órarendjébe. Nagy fontosságot tulajdonítanak az építészetelméletnek, valamint a Komplex tervezést is kiegészítették egy harmadik, felkészítő félévvel (kiskomplex), amelyet közös konzultációk és heti tervbemutatások kísérnek. Óriási eredmény volt az osztatlan, ötéves képzés EU-s akkreditációjának elnyerése, amely bár második nekifutásra sikerült, ám így is - a Műegyetem mellett - jelenleg még egyetlen vidéki intézményként birtokolják ezt az elismerést.
A kis létszámú és fiatal oktatói gárda szemléletét a folyamatos megújulás igénye jellemzi, amelynek fő célkitűzése a fokozott építész-centrikus oktatás megteremtése és a szemlélet-centrikus építészek képzése. A jövőbeli változások egyik nagy lépése a tervezési tárgyak újragondolása és integrálása lesz (Tervezés 1-2-3-4-...), amelynek során sajátos, a problémamegoldást előtérbe helyező, egymásra épülő, egyre bonyolultabb tematikával találkoznak majd a hallgatók. Emellett még hangsúlyosabbá kívánják tenni az építészet és művészetek összefüggéseit, valamint az építészet és a kommunikáció viszonyát taglaló tárgyakat. A jövőkép harmadik markáns elemét a több szinten történő nyitás adja, egyrészt a hazai építészeti oktatás más intézményei (BME-Középülettervezési Tanszék, MOME), valamint a külföldi egyetemek felé. Mindkét irányban történtek már lépések és születtek kisebb-nagyobb eredmények (pl. közös alkotóhét a BME-vel).
Koppány Attila a történeti előzményekhez kapcsolódva elmondta, hogy - az ország más főiskoláihoz (Debrecen, Pécs) hasonlóan -  Győrben is 1984-ben indult meg a kivitelezés-orientált magasépítő üzemmérnök-képzés, 1990-től pedig - az országban elsőként - itt született meg a főiskolai építészmérnök-oktatás. Ennek létrehozását az elméleti képzés hiánya motiválta, valamint a távlati cél már akkor is az egyetemi szint elérése volt. Az 1990-es éveket egyfajta felkészülési időként élték meg, amelynek során - a városban alkotó, sikeres építészek bevonásával - a rendszer fokozatosan finomodott, egyre igényesebbé vált. Az oktatás alapkoncepcióját a hagyományos, bevált elemek mellett kezdetektől a nyitás és a friss szellemiség képezte, amely az itt tanulókon és a végzetteken is felismerhető: az átlagosnál nagyobb fokú mobilitás, szélesebb látókör jellemző rájuk.
Ezek megszilárdításában igen jelentős szerepe van az egykori kompresszorházból átalakított Műteremháznak, amely ideális feltételeket biztosít a mester-tanítvány viszonyra alapuló képzés kiteljesítéséhez. A Műteremház-koncepció inspiráló külföldi példája az új-brandenburgi és a ljubljanai egyetem építészkara volt. Az egyetem már több éve elindította a Leonardo-projektet, amelynek keretében - pályázat útján kiválasztott - tehetséges hallgatók nemzetközi építész stúdiókban tölthetnek el egy-egy szemesztert (Londontól Milánóig), ahonnan aztán kicserélt brain-nel jönnek haza és általában itthon diplomáznak.

A győri építészoktatás zászlóshajója az évfolyamonként 15-30 fővel működő ötéves képzés, emellett mintegy 80 fő részesül a 4 éves, gyakorlat-orientált Bsc alapképzésben, akik közül legfeljebb 15 fő juthat be a másfél éves Msc-re. Ez az 5,5 éves képzés is határozott koncepció mentén épül fel: a mesterképzésben résztvevők komplex épülettervezést tanulnak, amelyben az energiatudatos, ökologikus és a high-tech vonulatok kiemelt hangsúlyt kapnak, s végül szerkezettervező építész végzettséget kapnak. A jól teljesítő Bsc-s hallgatók 1. és 2. év végén portfólióval és egy kis tervpályázattal átjelentkezhetnek az osztatlan képzésre, ez évente általában 5-10 főt jelent.
Pásztor Erika Katalinának a sikeresség titkát firtató kérdésére a képzésért felelősek a választ az itt tanító, az építészet iránt elkötelezett alkotó, a tudásukat átadó emberekben látják. Győrben mintegy 40 fős hadra fogható építészgárda dolgozik, amelynek döntő része - a szerény díjazás ellenére is - örömmel vesz részt a munkában. Szekeres Tamás rektor szerint a siker másik tényezője a takarékos, szerény életvitelt folytató intézményi háttér, ahol az erőteljes központi gazdálkodás mellett kicsi a karok önálló költségvetése és a tanszékek oktatói létszáma is. Az egyetem speciális felépítéséből következően a Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézetben nyolc tanszék található, ezek közül csupán három tisztán építészeti jellegű.

A Széchenyi István Egyetem szorosan együttműködik a város vezetésével, a campus jelenleg is folyó kiépítése és fejlesztése a város stratégiájában is szerepel, amely hazánkban példátlan módon, jórészt önerőből, PPP-beruházások nélkül folyik. Az eddig megvalósult projektek (Jedlik Ányos-híd, Black Box, új épületek, mélygarázsok) mellett még további két-három új projekt van napirenden, többek között egy motorkísérleti laboratórium, illetve egy országos járműipari kutatóközpont. A nagyarányú támogatást az intézmény igyekszik megszolgálni (minden nap tennünk kell valamit a városért), s ennek látható jele, hogy Győr lakói is maguknak érzik az egyetemet, ahol számos programot szerveznek számukra. A rektor kiemelte: az itt szerzett diploma értékét jól mutatja, hogy a legfrissebb felmérések szerint az országban a 4. helyen állnak a végzettek átlag-bérezése alapján - a BME, a BCE és a BGF után.
A végzés utáni elhelyezkedési lehetőségekre a hallgatók különféle válaszokat adtak. Többen reális esélyként jelölték meg a városban maradást, amihez jó alapot nyújtanak a képzés során megismert építészek és irodáik. Évente mintegy harmincan végeznek két félév alatt, a végzettek visszajárnak, az itt kialakult erős kapcsolatok miatt itthon érzik magukat, az oktatók sokaknak tudják a sorsa alakulását. Van, aki kivitelező cégnél, vagy belsőépítész irodában dolgozik, van, aki a többéves fővárosi munka negatív tapasztalatai után visszatért Győrbe. Az itt szerzett ismereteket a külföldi irodákban megforduló hallgatók is jól tudták hasznosítani, akik közül többen kint maradtak. A hallgatók pozitívumként az egyetem nyitott szemléletét, az általuk kezdeményezett kreatív ötletek felkarolását emelték ki. Golda János is a Műteremház nyújtotta előnyöket, valamint a szakmai kommunikáció és a kölcsönös kapcsolattartás, segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozta, ami életeket menthet. Elmondása szerint az itt végzettekre nagy szakmai elhivatottság és összetartás jellemző Budapesten is.
A hallgatók részéről egyedüli kritikaként a látványtervező, modellező programok oktatásának hiánya hangzott el, ám ezt egyenlőre megoldják egymás között, szakkollégiumban szervezett tanfolyamokkal. A választható tárgyak szűk köre a közeljövőben bővülni fog, hogy a hallgatók valóban részesülhessenek az egyetem nyújtotta kulturális sokszínűségből, ha csak villanásszerűen is. A rektor ígéretet tett a problémák mihamarabbi orvoslására.

Makovényi Ferenc zárszavában kiemelte a képzés flexibilis jellegét, valamint azt a szerencsés helyzetet, hogy az egyetem úgy tudta adaptálni a BME-s hagyományokat, hogy közben megtalálta a saját arcát. Az oktatói bázis biztosította szellemi környezet és az országban egyedülálló, kiemelkedő infrastrukturális háttér egy kivételes és nagyon jó helyzetet teremtett, amelyet az ide járók és itt dolgozók meg is becsülnek. A nyugati határ közelsége nagy csábítást jelent, ezért az oktatók, a városlakók és mindannyiunk felelőssége egy olyan lakható országnak a megteremtése, ahol érdemes itt maradni.

Események

Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) 2017. július 23. - 2017. július 30.
Nyári ügyeleti rend 2017. július 27. 00:00 - 2017. augusztus 20. 23:00
Munkaszüneti nap 2017. augusztus 20. 00:00 - 23:55
Áramszünet Mosonmagyaróváron 2017. augusztus 22. 08:00 - 12:00
Áramszünet Mosonmagyaróváron 2017. augusztus 22. 14:00 - 18:00