„Fesztiválhangulat” hatotta át a Kautz Konferenciát

Rekordszámú résztvevője volt a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar tizedik tudományos konferenciájának tegnap a Széchenyi István Egyetemen. A kulturális gazdaság tematikájú plenáris ülésen a fesztiválokkal és Európa Kulturális Fővárosaival kapcsolatos kutatások kerültek középpontba, ezt követően tizennégy szekcióban tartottak előadásokat.

Győr, 2018. június 6. – SZEhírek, Nyerges Csaba

Rekordszámú résztvevője volt az idei Kautz-konferenciának.

A résztvevőket a plenális ülésen elnökként Dr. Papp Ilona, a Kautz-kar dékánja és szervezőként Dr. Reisinger Adrienn oktatási dékánhelyettes köszöntötte a zsúfolásig megtelt előadóteremben. „A száznyolcvan résztvevő, a tizennégy szekció jelentős súlyt képvisel. Szinte az összes magyar felsőoktatási intézményből és a határon túlról is vannak itt kollégák, az idei az eddigi legnagyobb rendezvényünk ebben a sorozatban. Szoktak azzal váddal élni, hogy az ilyen jellegű konferenciák kis helyi köldöknézések, de erről itt szó sincs, angol nyelvű szekcióval, nagyon széles spektrummal, érdekes előadásokkal nagyon tartalmas napot ígér a X. Kautz Tudományos Konferencia” – mondta Dr. Papp Ilona dékán.

 

Dr. Papp Ilona dékán, a plenális ülés elnöke nyitotta meg a rendezvényt.

A plenális ülésen Győr EKF-pályázata, és Pécs, mint volt Európai Kulturális Főváros tapasztalatai kerültek górcső alá. A két témát keretbe foglalta Solt Katalin professor emerita előadása. A Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója egy átfogó kutatási projektet mutatott be a magyarországi fesztiválok nemzetgazdasági teljesítményének méréséről, amiben a Széchenyi István Egyetem docense, Dr. Koppány Krisztián is részt vesz.

Dr. Fekete Dávid, Győr alpolgármestere, a Széchenyi-egyetem adjunktusa a plenáris ülés első előadójaként Győr kulturális és gazdasági kilátásairól beszélt, különös tekintettel az Európa Kulturális Fővárosa pályázatra. Az alpolgármester bevezetőjében elmondta, hogy a konferencia által meghatározott kulturális gazdaság témakör Győrnek is nagyon fontos, hiszen az idei év nagy feladata az EKF-pályázat második körének remélhetőleg sikeres teljesítése. 2023-ban egy magyar város fogja viselni az Európa Kulturális Fővárosa címet, hogy melyik lesz az a még versenyben lévő Győr, Veszprém és Debrecen közül, december közepén eldől. Az EKF-pályázattal párhuzamosan készül Győrben egy kulturális és kreatív gazdasági stratégia is. Győr jövőképével kapcsolatban az alpolgármester kiemelte, hogy a K+F szektor, a Széchenyi István Egyetemhez fűződő együttműködés, különös tekintettel a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központra, meghatározó lesz a város szempontjából a következő évtizedekben.

 

Dr. Fekete Dávid alpolgármester részletesen beszél az Európa Kulturális Fővárosa pályázatról.

Dr. Kákai László, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára előadásában bemutatta, hogy Európa eddigi kulturális fővárosai miért lehettek sikeresek, vagy éppen miért vallottak kudarcot. A sikertényezők közé az EKF-program relevanciáját, az irányítás hatékonyságát, az illeszkedést a politikai és lokális kulturális adottságokhoz, a fenntarthatóságot és együttműködést, az események szervezését, a finanszírozást, a kulturális, üzleti és társadalmi hatásokat, a fenntartható infrastrukturális beruházásokat sorolta. Ehhez képest Pécsett már a pályázat előkészítésére is túlságosan kevés idő jutott. Nem épült ki széles együttműködés a program mögött. Senki nem bízott senkiben. Ezért már az indulás pillanatában hamvában halt kísérlet volt a pécsi pályázat.  

Miközben a Kautz-konferencia egyik kiemelt témakörét a plenáris ülésen a fesztiválokkal kapcsolatos kutatás adta, önmaga is hasonlított egy professzionálisan szervezett fesztiválra, ahol a nagyszínpad mellett párhuzamosan hallgathat érdekes, néha alternatív, néha világzenét játszó kiváló zenészeket a nagyérdemű. A szervezőket dicséri, hogy még az apró részletekre is tudtak figyelni, nagyon dekoratív ikebanákkal díszítették például a pulpitust. A popfesztiválokkal ellentétben a főszerep itt természetesen a legkülönbözőbb tudományterületeké volt. Azonban ahogy a plenáris ülésen, úgy a szekciókban is szépen egymáshoz illeszkedtek, kiegészítették egymást az előadások.  

Tizennégy szekcióban csak a Széchenyi István Egyetemről száz egyetemi oktató, kutató, doktorandusz, hallgató számolt be szerteágazó, multidiszciplináris tudományos eredményeiről. A szekciók és elnökeik: Élelmiszer és energia (Remsei Sándor), Gazdaságfejlesztés közpolitikai és területi aspektusai - a magyar nagyvárosok fejlődési pályája (Rechnitzer János), Gazdasági és társadalmi kihívások  (Kovács Gábor), Kommunikációs és kulturális diverzitás (Konczosné Szombathelyi Márta), Kultúra és a gazdaság (Somogyi Ferenc) Logistics 4.0 - gazdasági és társadalmi aspektusok  (Süle Edit), Management-Leadership-Digitalisation (Karácsony Péter), Részvétel – Közösségek –  Régiók (Reisinger Adrienn), Sharing economy és autonóm járművek (Csizmadia Zoltán), Sport – életminőség – produktivitás 1 (Szakály Zsolt), Sport – életminőség – produktivitás 2 (Szigeti Cecília), Turizmus és vendéglátás (Happ Éva), Új irányzatok a marketingben: Egészség, Sport, Táplálkozás (Huszka Péter) Változó fogyasztó - alkalmazkodó marketing  (Ercsey Ida).

 

Tóth Marcell László ízelítőt adott a magyarországi sharing economy megoldásokból.

Önkényesen, véletlenszerűen választottuk ki az egyik szekciót, ahol belehallgattunk néhány előadásba. Nem is lehetett máshogyan dönteni, hiszen minden egyes szekcióban aktuális, a társadalomhoz, gazdasághoz sok szállal kötődő területet boncolgattak a kutatók. Mi a sharing economy és az autonóm járművek területébe vetettük bele magunkat, ahol Dr. habil Csizmadia Zoltán egyetemi docens volt a szekcióvezető, és ő is tartotta az első előadást. A közösségi gazdaság szociológiájáról beszélt, kiemelve, hogy egyszerre tekinthető szociális és gazdasági rendszernek az a mechanizmus, az a sokféle aktivitás, ami e mögött van.

Lengyel Levente, a Miskolci Egyetem PhD-hallgatója a közösségi gazdaság fogyasztóinak és megosztóinak struktúráját mutatta be, Tóth Marcell László, a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója pedig ízelítőt adott a magyarországi sharing economy megoldásokból. A közösségi gazdaságot új gazdasági modellként mutatta be, ami felhagy a hagyományos, birtokláson alapuló megoldásokkal. A használatot részesíti előnyben a tulajdonlás helyett. Az online világra épül, összeköti az embereket. A megosztáson alapuló gazdaság itthon is széles körben elterjedt a közlekedésben vagy az ingatlanpiacon például. Autó, kerékpár, robogó és hajó megosztott használatának egyaránt gyakorlata van Magyarországon. Ingatlant akár szállásként, akár irodaként, akár otthonként is cserélnek. Könyveket, ételt is megosztanak, és helyi termelőkkel is kapcsolatba lehet így kerülni. A fiatalok között természetesen a játékmegosztás terjedt el. Nem kell messzire menni, Győr környéki anyukák is létrehoztak már megosztó felületet. A MOL Limo, a GreenGo, a Boatly, a Szatyorbolt, a YouTyúk, a Rukkola, a Swappygame, a kölcsönkenyér, a Miutcánk csak néhány példa létező megosztófelületekre.

 

Szujó Krisztina az autonóm járművek gazdasági és társadalmi hatásait kutatja.

Bálint Dóra, aki tudományos segédmunkatárs Pécsen, a telekocsizást kutatja, és az Oszkár rendszerén mutatta be, hogy milyen sokan ingáznak ilyen módon is külföldre, illetve milyen gyakran használják a telekocsizást arra, hogy nyaranta eljussanak a Balatonra. Szujó Krisztina pedig, a Széchenyi-egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója már a jövő közösségi autózásában mélyedt el, az autonóm járművek gazdasági és társadalmi hatásait kutatja.

Elmondta, hogy a mezőgazdaságban már használnak önvezető traktorokat. A raktárakban, gyárakban robottargoncák dolgoznak majd, az áruszállító kamionoknál szintén tesztelik az önvezető technológiát. Az időseken is sokat segíthet, ha az otthonukhoz hívhatják az autonóm járművet, ami elviszi őket az orvoshoz, vagy az unokájukhoz. A látás- vagy mozgássérültek életében is minőségi változást hozhat ez a technológia. A saját tulajdonú gépjárműveket egyre inkábba a megosztott autózás fogja felváltani, önvezető gépjárművekkel, ez pedig teljesen átalakítja a nagyvárosok közlekedését. Az elsősorban elektromos hajtású autók egymással is, az infrastruktúrával, a közlekedési lámpákkal is kommunikálni tudnak, alternatív útvonalat is választhatnak a beérkező adatok alapján. Vagyis kevesebb lesz a dugó, a torlódás. Csökken a környezetszennyezés. Megoldódnak a parkolási problémák, átalakulhatnak a városi terek. Az emberek nagy része üdvözli, hogy kevesebb lesz így a baleset, a veszélyes, ittas sofőrök eltűnnek az utakról, csökken a stressz, bővül a szabadidő. A gazdasági hatást tekintve 2050-re az EU GDP-je 5,3 százalékkal növekedhet az autonóm járműveknek köszönhetően, ami számszerűsítve 12 ezer milliárd Eurót jelent.

A Kautz-konferencia előadásai természetesen idén is bekerülnek a konferenciát összefoglaló kötetbe, és a kari Tér – Gazdaság – Ember tudományos folyóirat válogatásában is találkozhatnak majd velük. 

Események

Munkaszüneti nap 2018. augusztus 20.
Bejelentkezés a 2018/19. tanév I. félévére 2018. augusztus 24. 06:00 - 2018. szeptember 1. 23:55
Tantárgyválasztás a 2018/19. tanév I. félévére 2018. augusztus 27. - 2018. szeptember 1.
Szenátusi ülés 2018. augusztus 27. 16:00 - 18:00
Balektábor 2018 2018. augusztus 28. 08:00 - 2018. szeptember 2. 06:00